Oly annyira fáradt vagyok mostanában, hogy géphez ülni is fáradt vagyok... Ha hívnak a haverok, hogy "gyere ki mert nagy buli van" noszogatniuk kell, mert magamtól nem mennék ki. Az elmúlt egy hónapban míg nem frisseltem... nem is nagyon történt velem semmi, ez is egy ok volt hogy ne jöjjek fel. Viszont ez a tavaszi szünet atom jól sikeredet, kivéve pár részletet, de azt most hagyjuk ... a végére. 
Az egész tavaszi szünetet végig hülyültük. Végre visszatért az a nagy csapat, amiben benne voltam még a nyár közepén. Nagyon jó volt. Bár, csatlakozott néhány új gyerek is, de azok úgy ahogy normálisak. Míg a fiúk bmx-eztek, addig a lányok pletyiztek, hülyültek, kiröhögték a fiúkat mekkorákat estek, vagy éppen a barátjával enyelgett. Persze nem csak ennyiből állt az egész nap. De azok annyira nem is érdekesek. Persze volt egy pár nap mikor azt éreztem, valakit muszáj megütnöm. Az mind azért van, mert egy nap alatt pontosabban egy óra alatt csak két volt exemmel voltam egy légtérben. Volt, hogy külön-külön, vagy egyszerre mind kettő. Persze egyik sem tudott a másikról, szóval egész furán nézett ki a dolog. De valójában tegnap mikor legutoljára találkoztam valamelyikkel nem éreztem a dühöt, hogy mindjárt megütöm. Valójában tök jól elbeszélgettünk. És pont hogy ő kezdte el mondani, hogy mikor még együtt voltunk akkor és akkor mi volt. Én meg csak pislogtam, mint hal a vízben... Mást nem is nagyon tudtam volna csinálni. Semmi értelme nem lett volna felállni és megütni, mert az csak nekem jó... meg amúgy is az már elmúlt nagyon-nagyon rég. Több mint négy hónapja. Na mindegy is. 
Ma van a szünet utolsó napja... sajnos. Ma megtanulok, és kihajózok a srácokhoz. Hogy ma mi lesz, azt bízzuk a jövőre. ;)