Borzasztóan érzem magam. Semmi élet kedv nincs bennem. Nagyon magányosan érzem magam. Ráadásul rossz kedvem is van, mert úgy érzem, hogy akármibe belekezde, vagy akármiért küzdök, abban száz, hogy kudarcot vallok. És ez olyan rossz. Egész héten azt hallgatom, hogy ilyen szép vagyok, olyan szép vagyok... De ez szamomra nem ér semmit, mivel akitől számítana az kilépett az életemből. Bár tegnap Ő is mondta, hogy szép vagyok, de akkor főleg nem értem azt a dolgot, ha szép vagyok, még mindig szeret s hiányzom neki, akkor miért nem akar velem talalkozni, vagy akármi. Senkihez nincs kedvem jelen pillanat...