Már eltelt egy év, hogy írtam volna. Hiányzott. De nem minden nap történik velem valami izgalmas. Ahogy az is igaz, hogy nincs is minden nap kedvem írni.
Szeptemberben elkezdtem az egyetemet, kisebb nagyobb sikerekkel. Persze az első egy hónap nagyon nehéz volt, és sokat szenvedtem. De megérte. Imádom. 
Most vizsgaidőszakom van, amit viszont nagy kínnak élek meg. Nincs egy perc szabadidőm sem, és ezt nagyon utálom. Már volt két vizsgám, rögtön az elsőn meg is húztak. Van ez így, majd szerdán meglesz. A második vizsgám viszont, nagy meglepetésemre négyes lett. Örömömben elsírtam magam, hogy nem hiszem el, hogy abból a tantárgyból, amit a legjobban gyűlöltem egész félévben és azt hittem az aláírásom se lesz meg belőle, négyes lett. Hihetetlen. 
Szerelmi életem a nullával egyenlő. Volt egy pillanat mikor a nagy rózsaszín ködnek köszönhetően azt hittem szerelmes vagyok. De hál istennek nem. A köd felszállt, én meg tovább élhetem egyedülálló mindennapjaimat. BOLDOGAN!