Megírtam a matek vizsgámat és nagyon büszke vagyok magamra. 70%-os lett. Nagyszerű érzés volt. Bár tény, hogy a félévi jegyem így is csak kettes, de ez az én hülyeségem, hisz tanulhattam volna rendesen is év közben, és akkor most nem kettes lenne, hanem hármas vagy esetleg négyes.
Ma vele voltam. Rettenetesen jó érzés volt. Nem tudom, mi van köztünk, ha egyáltalán van bármi is, de a mai nap nagyon jó volt. Ma nem ért be a vizsgára, mert lekéste a csatlakozását, így csak a végére toppant be. Nem volt para, megbeszélte a tanárra. Ahelyett hogy hazament volna feljött hozzám, a kollégiumba, hogy együtt várjuk meg az eredményeket. Jól éreztem magam. Csak pihentünk, TV-t néztünk, beszélgettünk, nevettünk, ökörködtünk. Hihetetlen érzés belegondolni abba, hogy nem a szex miatt jött fel - hisz nem volt semmi, még próbálkozni sem próbálkozott -, hanem hogy velem legyen. Furcsa, de egyben jó is. Így legalább tudom azt, hogy nem pusztán egy "kellék" vagyok, hanem érző emberi lénynek tekint. Ő nem csak a barátom már, hanem a szeretőm is egyben. Ha lehet ilyen kifejezéssel élnie egy tizenkilenc, ma holnap húsz éves nőnek. Rettenetesen nagy bizalommal fordulok felé, hisz mindent tud rólam és én is róla. Összetörnék, ha ezekkel a dolgokkal egyszer visszaélne. De nem hiszek ebben. Ez már nem a gimnázium, ahol éretlenebbnél éretlenebb srácok rohangásznak, hogy megfektessenek egy csajt. Ha vele is így lenne, akkor már az első éjszaka után ott hagyott volna, és nem tartana ez az egész három hónapja. Néha azt gondolom, érez irántam valamit, mert nem úgy néz rám, mint a többiekre a szakon. Én más vagyok a számára. Ma, mikor indulás előtt  magához húzott és megcsókolt, abban volt szenvedély. Lehet, hogy csak túl gondolom a dolgokat, ezért inkább próbálok minél többet kihozni ebből a valamiből. Leginkább azt, hogy boldog legyek.