Sziasztok! Visszajöttem! Hála a jó istennek. Már nagyon nyűgös voltam, mert már elegem volt a sok utazásból. De itthon vagyok végre. Na a gólyatáborról annyit, hogy nem történt semmi izgalmas. Semmi olyan amit letudnék írni. Jó volt, ennyi. A hétvégét pedig szüleimmel és anyukám munkatársnőjének családjával töltöttem Mosonmagyaróváron. Az is jó volt. Kajakoztunk, lovagoltam, illetve próbáltam a lovon maradni, mert ügetéskor mindig leakartam esni. Akkor bébi csőszködtem, mert volt velünk egy elképesztően tündéri, más-féléves kisfiú. Semmi probléma nem volt vele, bár puszit csak fél óra könyörgés után kaptam.

Két nap és suli. *sír* Bár abból a szempontból jó, hogy együtt lehetek az új osztályommal. Huh már igazából nem tudok mit írni... már csak jártatom a számat, illetve az ujjaimat. Valójában reggel óta szóf*sásom van. *kacag* Ami ellen nem tudok mit tenni... A-t szerintem már az őrületbe kergettem a folytonos gépelésemmel. Igaz hogy nem nagyon hajlandó válaszolni, de én csak írom-írom-írom a tök fölösleges blablát.  

Na jó van abba hagyom mert már magamat idegesítem ezzel. * xD * Megyek sütök a gyrosomhoz sült krumplit és betömöm a számat. Pusszika mindenkinek.

Szijjasztok! Búcsúzni jöttem tőletek, mert egy kis időre elutazok. Pontosabban négy napra, mert holnap korán reggel indulok gólyatáborba. Már nagyon várom, bár egy kicsit félek, hogy mik illetve kik lesznek ott. Remélem egy jó kis osztályt kapok. Na mindegy, viszlát legközelebb. xoxo Roni* ^^

Azért hoztam nektek egy kis olvasni valót. ^^
Sztorik:
- A szív útjai 2.rész
- Szerep csere 1-2.rész hot

Helló! Szijjah! Szevasztok!^^
Enyhén szólva fel vagyok egy kicsit pörögve, ezért muszáj írnom valamit. Folytatom a hétvége örömet.

Vasárnap
Vasárnap reggel, anya keltett minket fél kilenckor, hogy "ébresztő megyünk a balcsira!". Hip-hip hurrá. Kelhetünk fel. Ezt úgy képzeljétek el, hogy két mosott sz*r sétál le a lépcsőn. Ugyan is ötig fent voltunk. Legalább is A, mivel én be-beszundítottam két beszélgetés között. Úgy történt hogy:

- Ronii! Ne aludj! - lökdösött meg barátnőm a teraszon feküdve.
- Bakker nem alszom, gondolkodok! - mondtam kicsit idegesen, mert tényleg beszundítottam.
- Gondolkodsz? És min? - jött a keresztkérdés amiből hogyan is szedjem ki magam mint.
- Már nem tudom, mert kizökkentettél! (xD)
- Bocs! - na ennyit a válaszról.

Ekkor aludtam be, kettő óra körül volt akkor. Olyan négy órakor arra ébredtem, hogy A fészkelődik és kikapcsolja a laptopot. Na akkor nekem kipattant a szemem. Felültem, elkezdtünk beszélgetni, kibeszéltük a haverokat (nem rosszindulatból) és kidőltünk mind a ketten. Barátnőm fél nyolckor felkelt, hogy mennyünk be a teraszról, mert süt a nap. Jó felkeltünk bementünk, de már anya jött is hogy ébresztő, pedig alig volt bent a lábunk a házban. (><)
Fél tízkor elindultunk a Balatonra és olyan fél tizenkettő felé, már lent is voltunk. Fürödtünk egyet, kajakoztunk, fagyiztunk,  majd elmentünk ebédelni. Na mit ettünk? Hát persze hogy gyrost! Az én kedvencemet. Kajolás után összeszedtük a holminkat és haza indultunk. Épp hogy hazaértünk, de már csörgött a telefonom, hogy " hol vagytok már? mindenki rátok vár!". Mi meg csak jó vanna megyünk csak had öltözzünk át. Félóra alatt ott is voltunk, ami nálunk abban az időben nagy szó volt.
Épp hogy leérünk, de mi csak annyit látunk a gyerekből, hogy lemászik a bmxéről ellöki magától, és elfekszik a földön. (o.o) Én személy szerint csal lestem, hogy mi a jó élet folyik itt, de hamar rájöttem... egy kicsit beb*szcsizott. Na és akkor jött az "anyai ösztön", ami nálam gyakori. (xD)

- Ezt nem hiszem el! Leitattátok? - néztem mérgesen a fiúkra.
- Nem mi nem ő vette ki a kezemből az üveget és húzta meg. - védekezett a colos.
- Jó nem érdekel ki adott neki és ki nem! Miért hagytátok egyáltalán, hogy igyon belőle?! - mutattam a földön fekvő nem több mint 14 éves gyerekre.
- Hát ömm... nem mondhatom meg neki, hogy mit tegyen és mit nem, nem vagyok az anyja.
- Az anyja nem vagy, de te vagy az idősebb. És tegnap láttad, hogy mit művelt a M-vel. - idegeskedtem, hogy hogy lehetnek ilyen felelőtlenek.

Na akkor összeszedtük a földről B-t és átmentünk a másik játszóra ahol kevesebben vannak. Ott kapott egy pár fülest a viselkedéséért, de végén lenyugodott leült mellém a hintába és " megbeszéltük" a péntek estét. Mindenki lenyugodott, egy kicsit kijózanodott akiben volt egy kicsi és haza kísértek minket.

The end

Helló! Sziasztok! Ma miután kitakarítottam a szobámba, mert néha azt is kell, elkeztem csinosítgatni az oldalt. Így jött létre egy új menü is, az "Írások" címmel. Benne találsz még három menüt, "novellák, sztorik és versek" felirattal. A novellákban és a sztorikban már is találtok egy egy címet. Ezeket én írtam és remélem nektek is fog tetszeni. Kellemes olvasást hozzá.

Csak álom volt... - novella
A szív útjai / 1.rész - sztori

Halli! Gondolom emlékeztek, hogy az előző bejegyzésemben megjegyeztem hogy sűrű napjaim voltak. Na hát igazából csak a hétfő volt sűrűbb és izgibb. ^^

Az egész úgy kezdődött, hogy megbeszéltem B-vel a péntek estét. Hogy ugye lesmároltam meg minden. El is mondtam neki még egyszer mindent, amit vasárnap is. Hogy nem bántam meg meg nem az alkohol miatt tettem, stb. Meg is értette, akkor elbeszélgettünk még egy kicsit, és csatlakoztunk a többiekhez, de előtte megcsókolt. (^^) Ezek után a fél napot végig így nyomtuk. Az egész banda felment hozzá és ott hülyültünk egy negyedórát. A legviccesebb mikor összeakartuk hozni R-t, P-vel. Ültünk a játszón és elkezdtük mondani a csajnak hogy na nem jön be neked meg minden, ekkor én közbeléptem:

- Hé bejön neked a R? - kérdeztem és vártam a választ, majd bólogatott. A lányhoz fordultam és rámosolyogtam ő meg tátott szájjal figyelte az eseményeket, de akkor felszólalt az érintett srác.
- Azt mondtam igen! - kiabált oda. Erre R majdnem megölt engem meg persze bele is pirult a dologba.

Ettől kezdve folyamatosan próbáltam rábeszélni barátnőmet, hogy na "csak próbáljátok meg". De mindig csak nemet intett. Elindultunk egy másik játszótérre, és ott is csak folytattuk. Miközben P bmxezett kitaláltuk, hogy ha megcsinálja, akkor a lány odamegy hozzá és add neki egy cuppanóst. Persze mindig csak majdnem volt meg mi meg persze nyomtuk, hogy: "A francba pedig már félúton volt R."  Ezen mindig jót mosolygott a srác, de barátnőm mindig ránk szólt hogy hagyjuk abba.  Persze nem fejeztük be még ezek után sem. Mert nekem (kinek másnak) támadt egy ötletem, nem nevezhető ötletnek inkább csak kérdésnek. (XD)

-          P, ha R nem, akkor te elkapnád egy menetre? – kérdeztem huncut vigyorral az arcomon.

-          Aham. – vigyorgott vissza. Erre mindenki fel „hujjolt”, hogy látod, na gyerünk már, ne legyél félénk. Bejössz neki és még fel is vállalja.  De nem még ez sem hatotta meg, kicsiny lelkét.

Aznapra abba hagytuk az „összehozósdit”, és R-vel haza indultunk. Útközben végig azzal szekáltam, hogy „ de miért nem?” meg, hogy „pedig olyan cuki”, na meg persze az sem maradhatott ki, hogy „ bejössz neki! Naaa! Lécci legalább a kedvemért próbáljátok meg!”. De a válasz hangulatromboló volt, de még is igaz.
” Nem fogok csak azért járni vele, hogy neked eleget tegyek. Lehet, hogy cuki, meg aranyos, de nekem nem jön be. Nem járok egy olyan valakivel, akit nem is szeretek, sőt egy hangyányit sem tetszik nekem. Ha mg annyira cuki, miért nem jársz vele te?” – na ez övön aluli volt.